English
  • INVERSEDANCE I  FODOR ZOLTÁN TÁRSULAT:  1956 - AJTÓK KILINCS NÉLKÜL

    INVERSEDANCE I  FODOR ZOLTÁN TÁRSULAT:  1956 - AJTÓK KILINCS NÉLKÜL

  • BARRIO LATINO

    BARRIO LATINO

  • DUDA ÉVA TÁRSULAT:  BREATHE!

    DUDA ÉVA TÁRSULAT:  BREATHE!

  • BUDAPEST BÁR

    BUDAPEST BÁR

  • GERGYE KRISZTIÁN  TÁRSULATA:  KOKOSCHKA BABÁJA

    GERGYE KRISZTIÁN TÁRSULATA:  KOKOSCHKA BABÁJA

  • KÖZÉP-EURÓPA  TÁNCSZÍNHÁZ:  BARTÓK-SZTRAVINSZKIJ

    KÖZÉP-EURÓPA  TÁNCSZÍNHÁZ:  BARTÓK-SZTRAVINSZKIJ

  • HEVEDER ZENEKAR ÉS A  HÁROMSZÉK TÁNCEGYÜTTES

    HEVEDER ZENEKAR ÉS A  HÁROMSZÉK TÁNCEGYÜTTES

  • HÁROMSZÉK  TÁNCEGYÜTTES:  ERDÉLY-MENYEGZŐ

    HÁROMSZÉK  TÁNCEGYÜTTES:  ERDÉLY-MENYEGZŐ

  • MAGYAR NEMZETI BALETT:  FALLING ANGELS

    MAGYAR NEMZETI BALETT:  FALLING ANGELS

  • RECIRQUEL ÚJCIRKUSZ  TÁRSULAT:  ADIEU!

    RECIRQUEL ÚJCIRKUSZ  TÁRSULAT:  ADIEU!

4.NAP, 2017. JÚNIUS 22.

II. JÁNOS PÁL TÉR
 
18.00

NÉPTÁNC DÉLUTÁN
BEMUTATKOZIK A REGÖS TÁNCMŰHELY

A Regös Táncegyüttes 2000-ben alakult, az elmúlt 17 év alatt a régió egyik jelentős műhelyévé nőtte ki magát. Jelenleg 5 csoportban mintegy 150 táncossal működik. A Regös Táncműhely táncosai rendszeres résztvevői regionális, országos versenyeknek ahol kiváló eredményeket érnek el. Méltó nagykövetei a magyar kultúrának határainkon kívül is, hiszen Európa több országában is képviselték Győr városát, Magyarországot. (Ausztria, Szlovákia, Románia, Németország, Finnország, Montenegró, Szerbia). A Táncműhely legfontosabb feladatának tartja az autentikus magyar néptánc hiteles megformálását, színpadra állítását.
A Műhely művészeti vezetői: VRÁBEL János, VRÁBEL-VEHRER Krisztina Oktatók: VRÁBEL János, VRÁBEL-VEHRER Krisztina, IVÁN Orsolya, SCHOFHAUSER Gerda
BEMUTATKOZIK A RÁBA NÉPTÁNCEGYÜTTES
Ingyenes

 
NAGYSZÍNPAD
 
19.00

MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES:
TÁNCKÁNON –
HOMMAGE À KODÁLY ZOLTÁN

Zeneszerzők: KELEMEN László, PÁL Eszter, PÁL István Szalonna, PÁL Lajos
Koreográfusok: FITOS Dezső, KOCSIS Enikő, MIHÁLYI Gábor, ORZA Calin
Jelmeztervező: SZŰCS Edit
Látványtervező: MOLNÁR Zsuzsa
Videoanimáció: SOÓS Andrea
Rendező-koreográfus: MIHÁLYI Gábor

Előadók:
A Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, valamint meghívott művészek: BŐSZE Tamás, CZÉBELY Beáta; szólót énekelnek: BRASSÓI-JŐRÖS Andrea mv., PÁL Eszter mv., HETÉNYI Milán

A Magyar Állami Népi Együttes új produkciójában, melyhez a kodályi életmű szolgál hivatkozási alapul, a korábban színpadra állított műsorokhoz hasonlóan a hagyomány radikális elevenséggel jelenik meg, jelenkorunk kortárs megnyilvánulásaival szimbiózisban. Egy képzeletbeli közösség életének apró mozzanataiból bontakozik ki a történet, melynek zenei keretét Kodály Zoltán (és kortársai: Bartók Béla, Lajtha László) kompozíciói, illetve a zeneszerző által gyűjtött népdalok alkotják. A jelenetek során emberi kapcsolatok kialakulását, azok elvesztését, örömöket és bánatokat, valamint a mindennapok és ünnepek rituáléit követhetjük nyomon. A Tánckánonban olyan ismert és népszerű Kodály-művek részletei hangzanak el, mint a Háry János, a Mátrai képek, a Kállai kettős, a Psalmus Hungaricus vagy az Esti dal. Gazdagon árnyalt, lírai-asszociatív képek, színpadi történések, a tér és az idősíkok játékosan változó spektrumán keresztül jutunk el a végkifejletig: az emberi lét, az élet diadalának katartikus kinyilatkoztatásáig.

Az előadás a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttes és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.

Jegyárak: 3.000, 3.500, 4.000 Ft 

 
II. JÁNOS PÁL TÉR
 
21.00

BEMUTATKOZIK A
LIPPENTŐ TÁNCEGYÜTTES
majd TÁNCHÁZ

Ingyenes
 
 
KISFALUDY TEREM
 
21.30

HÁROMSZÉK TÁNCEGYÜTTES:
ERDÉLY-MENYEGZŐ

Zene: Kelemen László
Díszlet: Ütő Gusztáv, Ferencz Hunor
Jelmez: Furik Rita
Dramaturg: Prezsmer Boglárka
Világítás: Bedőházi Alpár
Koreográfus: Mihályi Gábor, Orza Calin
Rendező: Mihályi Gábor

Táncolják:

DOMBI Rózsa, KOCSIS Lilla-Tünde, GERE Csaba, GIDRÓ Roland, KERESZTES Gabriella, KISS Adorján, LUKÁCS Réka, MÁRTON Csaba, MELLES Endre, PÁVEL Hunor-Mihály, PORTIK Norbert, TÖRŐ Bence, PILINGER Mónika, VAJDA Katalin, VÁRADI Ágnes, VIRÁG Imola, LUPULY Jakab, BAJKÓ László, FAZAKAS Levente, FAZAKAS Albert, SZILÁGYI László, BAJNA György, ÁDÁM Júlia, LŐFI Gellért, OLÁH-BADI Alpár, KOVÁCS Janka, SIMON Piroska, MOLNÁR Szabolcs, ERŐSS Judit

Eljegyezni magunkat újra és újra azzal, ami a miénk – csengő ének, gyógyító varázsige, mozdulatban őrzött érték, lelkület, szellemiség. Mint felületből dombormű emelkedik ki e táncszínházi költeményben a látható lényeges, mit máskor lehunyt szemünk mögött idézünk fel csupán. Ez a valóság a miénk lehet ma is, ha befogadjuk.
Színpadi világunkban Erdély és a menyegző fonódik össze, az otthon, a haza és a házasság. A házasság és a történelmi emlékezet töredékeinek végtelenben találkozó párhuzama e szőttes. A keletkező élet - házasság - halál - újjászületés körforgásában magunkról kívánunk szólni, az értékekről, miket hordozunk és a jelenről, mit érzékelünk.
A férfi és nő találkozása, párjátéka meghatározza a létezést. A házasság az emberi élet legfontosabb és talán legnehezebb velejárója. A menyegző egyfajta küszöbállapot, átváltozás, szakrális átlényegülés. A feléje vezető út, a házasodás, a lakodalom, a vendégség és annak mindenkori szertartásaival átitatott képek közös emlékezetünk fontos részét alkotják. Mit vállalunk mindebből elköteleződésünkkel? Mi mellett foglalhatunk állást ma? Magunkat faggatjuk a múlt nagyjainak töredékes megidézésével is: megtartó-e a Bethlenek, Bolyai, Kőrösi, Apor Péter, Mikes Kelemen, Bánffy Miklós vagy Tamási Áron szellemisége? Átjárja-e még e lelkület a ma emberében zendülőt? Mi az, ami örök időktől fogva lélekemelő, és mi maradt meg abból az állapotból, ami a korai és a néhai erdélyi lélekben létezőként érvényesült? Mi örökíthető át, és mi tűnik el a történelem és az ember belső változásaival?

90’
Jegyár: 2.000 Ft