(I. II. III. IV. V. VI. VII.) (6. 5. 4. 3. 2. 1. 0.)
Csak szólók hét női testre. Csak szólók hét férfi testre.
Mozgás-laboratóriumi színház-kísérletek a test tekintetének kutatására.
A Közép-Európa Táncszínház, Gergye Krisztián Társulata és a MU Színház közös produkciói.
"Ha igaz, hogy a formának van lelke, és hogy a szellem a hús látomásaiban ismerhető fel."
(Mihai Maniutiu)
Gergye Krisztián saját társulatának tagjaival és a Közép-Európa Táncszínház művészeivel 2007 áprilisában a MU Színház ban mutatott be T.E.S.T. (I. II. III. IV. V. VI. VII.) címmel hét női szólódarabot, amely a hét női táncművész személyiségére, és testi, alkati helyzetére építve teremtett egy önálló alkotást . Az előadás a Szegedi Alternatív Színházi Szemlén díjat nyert, majd 2008-ban Lábán Rudolf díjra jelölte a kuratórium. A darab visszhangjainak tapasztalatából építkezve Gergye Krisztián hét férfi T.E.S.T.-re komponált szólókat, s a férfi testet fókuszba helyezve folytatta mozgás-laboratóriumi színház-kísérletét a test tekintetének kutatására.
A darabok központi témája a TEST. A rabul ejtett, a megcsonkított, a kizsigerelt, a megalázott, a soha nem kérdezett test: aki mintha jelen századunkban kérné ki magának az addig méltánytalan feledést. Így, magánvalóságában téma lehet a felszabadult, az egész-séges, az érintetlen, a felemelt, a kérdés nélkül felelő, az önmagában, magányában, egyedül-valóságában kommunikáló TEST monológja.
T.E.S.T.
Szereplők, táncművészek: Gresó Nikoletta, Vi rág Melinda , Blaskó Borbála, Négyesi Móni, Fodor Katalin, Domokos Flóra , Hargitai Mariann
Zene: csak Alfred Schnittke
T.E.S.T. II.
Szereplők, táncművészek: Téri Gáspár , Katonka Zoltán, Major László, Szögi Csaba , Cserepes Gyula, Bora Gábor, Gergye Krisztián
Zene: Sofia Gubaidulina és Alfred Schnittke
Fény: Fogarasi Zoltán
Jelmez: Béres Móni
Smink, haj, maszk és testfestés: Károlyi Balázs
Produkciós asszisztens: Trifonov Dóra
Fényterv, látvány, zenei szerkesztés, koreográfia, rendezés: Gergye Krisztián
"A fehér négyzeten a testben megtört lélek hét árnyalakja táncol keserű szólót. Kényszerűen és önként feltárt sebek üvöltenek torz arccal Gergye Krisztián koreográfiájában. Merészen kihívó és kalodába zárt női testek, görcsös és feszülő tagok vallanak a sebek revüjében - hét felvonásban." (Halász Glória: Sebek panoptikuma, Táncélet.hu)
"Démonok lépnek a fehér porpódiumra, revüjüket az emberi lélek sötétje és fényessége közti skálán játsszák. Az alkotó visszaszámol, a színek végül szürkévé olvadnak. A sorvégi nulla kerekségével megszületik a bőr alatti lényháború indítója és elszenvedője: az ember." (Halász Glória: Árnyjáték, Táncélet.hu)
"A nőiség hét szólóból álló vallomásszínháza után Gergye Krisztián a férfi, sokkal inkább az ember hétszólamú küzdelemszimfóniáját énekelte meg. Szembetűnő a két koreográfia építkezési iránya közti különbség: a hét női lélekseb akarnok kitárulkozást mutat, a belső sérülései torz maszkokban vetülnek ki, fájón, olykor hisztérikusan üvöltenek a megértésért. A színháztól mélyebben átitatott, elrajzoltabb figurák vonulnak a fénybe.
A folytatásban a külsőből hatolunk a mélybe: a kevésbé teátrális alakok nem kiáltanak orvoslásért, hiszen ők a védelmezők, ősidők óta magányosan keringő titánokként törődnek sorsukba. Nem hordják kínjukat a nőkhöz hasonló látványossággal küllemükön, milyenségük fokozatosan bomlik ki, kioltják és kiegészítik egymást, de nem kérik számon a mindenséget. Tömörek, a barokk festmények gazdagságával árnyaltak. Életadó elemük a föld, a tér közepén elhintett fehér porkört dúlják szét, és formázzák újra. Az anyasötétségből jönnek, fürdőt vesznek a fényben, majd visszaolvadnak a feketébe. A szólók visszafelé számozása szerint a sor végén a kört formázó nulla áll: kezdete és vége mindennek, mint a középen világító kerek porpódium, amelyből születik, és amelyben űrt hagyva maga után elenyészik az élet." (Halász Glória: Árnyjáték, Táncélet.hu)
Fotó: Dusa Gábor
60' - 60'